Hasznos információk

  • A közösségi adószámok érvényességét az  adóhatóság  előtt igazolható módon ellenőrizheti az Európai Bizottság internetes honlapján (http://ec.europa.eu/taxation_customs/vies/), ha a lekérdezéskor megadja saját közösségi adószámát.

Cégkapu regisztráció

Mi a célja a cégkapus szolgáltatásnak?

A cégkapu szolgáltatás célja, hogy az elektronikus kapcsolattartásban biztosított legyen a küldemények biztonságos küldése és fogadása (kézbesítés) az elektronikus kapcsolattartásban résztvevő szervezetek és hatóságok számára.

A Szolgáltatáson keresztül a papír alapú levelezésnek megfelelően, egyszerűen szerkeszthető felületen tudják küldeni és fogadni küldeményeiket egymásnak a felek. Remélhetőleg megkönnyíti a szervezetek és az elektronikus ügyintézést biztosító szervek közötti kapcsolatfelvételt, lehetővé teszi, hogy a szervezet minden érdekeltje egy helyen férjen hozzá a szervezet hivatalos levelezéséhez, ezen belül azonban a szervezetnek lehetősége van, hogy az egy „postaládába” érkező küldeményeket jogosultsághoz kösse, és adott küldemény kizárólag a megfelelő jogosultsággal rendelkező munkatársak által váljon elérhetővé.  Mit kell tennie a cégeknek, és kötelező-e a kis cégeknek is? Az új előírás mérettől függetlenül minden cégre vonatkozik. A rendszer igénybevételéhez szükséges a cégkapu regisztráció. Mikortól indul „élesben” az új szolgáltatás, mi a regisztráció határideje? A cégkapun keresztüli kommunikáció csak 2018. január 1-től lesz kötelező. A regisztrációt 2017. augusztus 30-ig kell elvégezni, de 2017.12.31-ig nincs szankció azokkal szemben akik nem a megadott határidőig regisztrálnak. Az egyéni vállalkozók számára továbbra is az ügyfélkapu szolgál az elektronikus kapcsolattartásra. Kivételek a 451/2016. (XII. 19.) Korm. Rendelet (Vhr.) alapján:
  1. a) Egyéni ügyvéd, valamint szabadalmi ügyvivő e tevékenysége során cégkaput is használhat.
Ebben az esetben a gazdálkodó szervezet alatt az egyéni ügyvédet, valamint a szabadalmi ügyvivőt kell érteni, aki a regisztrációnál a saját nevében jár el. Kell-e cégkapus regisztráció az egyesületeknek, alapítványoknak? Igen. A 2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól 9. § (1) szerint, ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény nem rendelkezik eltérően, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet, az ügyfél jogi képviselője, az ügyfélként eljáró (állam, önkormányzat, költségvetési szerv, ügyész, jegyző, köztestület). A törvény 2.§. 23. pontja alapján gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott, belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, azzal az eltéréssel, hogy e törvény alkalmazásában gazdálkodó szervezetnek minősül valamennyi gazdasági tevékenységet folytató jogi személyiséggel nem rendelkező, belföldi székhelyű szervezet. Kinek a feladata? A könyvelőé, avagy az ügyvezető, cég képviseletére jogosult személy feladata-e. Nem kérdéses, hogy kinek a feladata a cégkapu-s regisztráció elvégzése, hiszen az arról szóló (451/2016. (XII.19.) Korm. rendelet – továbbiakban Korm. rendelet – egyértelműen fogalmaz e területen: „89. § (2) Gazdálkodó szervezet nevében a cégkapu-regisztrációt a gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult természetes személy kezdeményezheti.” Emiatt azt a gondolatot, hogy ezt a feladatot az adott cég könyvelője végezze el – akár külön díjazás mellett – jogilag aggályosnak találjuk, és kérjük a könyvelőket, hogy a regisztráció elvégzésében segítsék ügyfeleiket, azonban e kötelezettséget ne tegyék meg helyettük, hiszen egy könyvelő nem jogosult a gazdálkodó szervezet nevében eljárni! Mi a helyzet akkor, ha valakinek megszűnik az ügyvezetői, képviseleti jogosultsági státusza? A Korm. rendelet 89. § (11) bekezdése értelmében a gazdálkodó szervezet a cégkapumegbízott jogosultságának megszűnéséről 5 munkanapon belül, az új cégkapumegbízott bejelentésével egyidejűleg köteles bejelenteni ezt a tényt. – íme tehát egy újabb kötelezettség azoknál a vállalkozásoknál, ahol például tulajdonosváltás történik. Érdemes megjegyezni ezt az új feladatot is…  A cégkapu regisztráció erről az oldalról indítható: https://tarhely.gov.hu/ckp-regisztracio/regisztracio/nyitooldal.html A regisztráció folyamatáról részletes útmutató érhető el az alábbi linken, mely lépésről lépésre tartalmazza a teendőket: http://ekozig.mo.hu/sites/default/files/Cegkapu_regisztracio_alkalmazas_felhasznaloi_leiras.pdf A regisztráció – amennyiben rendelkezünk ügyfélkapuval – legfeljebb 1-2 percet vesz igénybe.  
Minimálbér 2020

 2020. január 01-től alkalmazandó minimálbérek:

A 454/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet.értelmében 2019-től a minimálbérek összege:

  • Havibér alkalmazása esetén 161.000,- forint,  napibér alkalmazása esetén 7.410,- forint, órabér alkalmazása esetén 926 forint,
  • A garantált bérminimum (szakképzettséget igénylő munkakör)havibér alkalmazása esetén 210.600,- forint, napibér alkalmazása esetén 9.690,-forint, órabér alkalmazása esetén 1.211 forint

A szakképzettséget nem igénylő munkakörök esetén alkalmazható az alacsonyabb bérminimum. Ezek a 9-es FEOR-kódba sorolt munkakörök (az egyszerű foglalkozások, mint pl.a segédmunkás, betanított munkás, kisegítők, árufeltöltők).

A  szociális hozzájárulás 2020. 01.01.től 17 %

Az egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi munka) esetén a minimálisan kifizetendő bérek az egyszerűsített foglalkoztatás kapcsán 2020-ban:

– minimálbér (926 Ftra) 85%-a, azaz 790,-t/óra, vagy
– a szakképzettséget igénylő munkakörökben garantált bérminimum (
1211 Ft/óra) 87%-a, azaz 1060 Ft/óra.

Az egy napra egy fő részére költségként elszámolható kifizethető bér 12700, illetve 16.600,-Ft.

A dolgozó szempontjából adómentes a minimálbér 1 napra eső összegének 130%-os összegen  (9.600,-, illetve 12.500,-Ft). Az ezen felüli összeg után adófizetési kötelezettség áll fenn, melyet az adóbevallásban kell feltüntetni, és az adóköteles rész után 15% személyi jövedelemadót kell megfizetni.

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén is kell bérpótlékot fizetni, ha

HA a munkavégzés ideje 22 – 06 óra között meghaladja az 1 órát 15%-os éjszakai pótlék
HA a napi munkaidő 8 óra feletti, az alapbéren felül 50% “túlóra pótlékot” is kell fizetni.
– Boltokban, ahol nem vasárnaphoz köthető a tevékenység,
50%-os vasárnapi pótlékot kell fizetni.
– Ahol nem vasárnaphoz köthető a tevékenység vagy a munkakör, a túlórára
50% “túlóra pótlékot” + 50%-os vasárnapi pótlékot is kell fizetni.

-Ha pl. fizetett ünnepen dolgozik egyszerűsített foglalkoztatott, akkor a fizetett ünnepi órákra 100% pótlék is jár.
Azt is figyelembe kell venni, hogy ezen bérekből is lehet a letiltást érvényesíteni.

Bővebb tájékoztatást kérni a manife@manife.hu emailcímen..

Számlázás 2020

2020. július 1-jétől az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség kiterjed minden olyan számlára, amelyet belföldi adóalany részére, belföldön teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról bocsátanak ki. (Vagyis megszűnik az áfa összegére vonatkozó 100 ezer forintos értékhatár.)

A számlák kötelező adattartalma lesz a vevő adószáma (amennyiben vállalkozás vagy vállalkozó)

2021. január 1-jétől minden olyan számlát is jelenteni kell, amelyre a magyar számlázási szabályok vonatkoznak és nem csak azokat, amelyeket adóalanyok felé bocsátanak k
i. (Vagyis adatot kell szolgáltatni például a magánszemélyek, nem adóalany szervezetek (például egyesületek) felé teljesített ügyletekről vagy a Közösségen belüli termékértékesítésről, harmadik országba irányuló termékexportról kiállított számlákról is.

2020. július 1-jétől az adó összegétől függetlenül kötelező a vevő adószámát szerepeltetni a számlán. A számla kibocsátására vonatkozó 15 napos határidő 8 napra módosul.

Az eddigi számlázási gyakorlatot célszerű felülvizsgálni, és már az év elejétől lehetőség szerint a számlák kiállítását a teljesítést követő 8.napon belül el kell végezni. A késedelmes számlakiállítás adóbírságot vonhat maga után. Az online számlaadat-szolgáltatás miatt a NAV pontosan látja és kiszűrheti azokat a számlákat amelyek határidőn túl kerültek kiállításra.

 Az áfa törvény fenti módosulása miatt javasolt a számlázó program használata, mivel NAV-adatkapcsolat alapján a számlázó program elvégzi az adatszolgáltatást. 

Fontos továbbá minden partner esetében az adószám helyes rögzítése a programban, mivel a téves adatszolgáltatás 500 eFt bírsággal járhat (tételenként).

KATA 2021

 

A 2021. január 1-től jelentős szigorítások kerülnek bevezetésre. A havi tételes adó mellett a KATA-s vállalkozások bevételét egy új, 40%-os adó is terhelni az alábbi esetekben:

I. KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOK MIATTI 40%-OS ADÓ
Ha az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (’Art.’) alapján kifizetőnek minősülő vállalkozás juttat olyan kisadózó vállalkozásnak bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, úgy a kifizetőnek a juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40 %-os mértékű adót kell megállapítania, bevallania és megfizetnie. A bevallásban a kifizető köteles feltüntetni a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét.
Ha a juttató kapcsolt vállalkozás külföldi illetőségű jogi személy vagy egyéb szervezet, akkor a 40 %-os mértékű adófizetési kötelezettség a kisadózó vállalkozást terheli.

KAPCSOLT VÁLLALKOZÁS JELLEMZŐ ESETEI:
• az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, /50%-ot meghaladó részesedéssel rendelkezik valamely vállalkozásban)
• az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, /50%-ot meghaladó részesedése a vállalkozásban valakinek/.

• az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni,
/a közeli hozzátartozók részesedését összeszámolva többségi 50%-ot meghaladó tulajdona van egy vállalkozásban/
Ilyen eset áll fenn, ha egy Kft tulajdonosa apa és anya 50-50%-és a partner vállalkozás közeli hozzátartozó /pl fiú, vagy az apa-anya másik vállalkozása/, mivel ebben az esetben a közeli hozzátartozók összeszámolandók és így már 50% feletti lesz a befolyás.
• az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg,

II. EGY PARTNERTŐL KAPOTT, 3 MFT ÉRTÉKHATÁRT MEGHALADÓ BEVÉTEL UTÁNI 40%-OS ADÓ

Ha a kifizetőnek az adott évben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől göngyölítve 3 millió Ft-ot meghaladó összeget fizet ki, akkor a 3 millió Ft-ot meghaladó része után 40 %-os mértékű adót köteles megállapítani, bevallani és megfizetni. A 40%-os adót csak egy jogcímen kell megfizetni. Ha a vállalkozás kapcsolt vállalkozás címén megfizeti a 40%-os adót, akkor ugyanezen bevétel után mér nem kell az értékhatár átlépés miatti 40%-ot megfizetni
A kifizető 40%-os adót köteles megállapítani, bevallani és megfizetni:Első alkalommal azt a hónapot követő hó 12-ig. amelyben a 3 millió Ft-os összeget átlépte, ezt követően minden olyan hónapot követő hó 12-ig, amikor a KATA-s vállalkozásnak díjazás fizet.
Ha a KATA-s adózó külföldi partner felé számláz, akkor a 3 millió Ft-ot meghaladó összegű bevétel utáni 40%-os adót a kisadózó vállalkozó fizeti meg.
Az éves 12 millió forintot meghaladó bevétel miatt keletkező 40%-os adó megállapításnál azokat az összegeket nem kell figyelembe venni, ami után már megfizették a 40%-os adót

TOVÁBBI ÚJ ELŐÍRÁSOK:
2021. január 1-től megszűnik a „kettős katázás” lehetősége is, tehát ugyanaz a személy csak egy vállalkozásban lehet kisadózó.
2021. január 1-től a KATA-s vállalkozást új kötelezettség is terheli:
– a KATA-s vállalkozások a kifizető vállalkozással, a szerződés megkötésekor kötelesek a kifizetőt írásban tájékoztatni arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősülnek és a kifizetőt arról is tájékoztatni kell, ha a Katv. szerinti adóalanyiságuk megszűnik , szünetel vagy újrakeletkezik. Al 2020. december 31-ig kifizetővel létesített és 2021-ben még fennálló ügyletek esetében 2021. január 15-ig kell tájékoztatást nyújtania a kifizetőnek a fentiekben megnevezett körülményekről.
A fentieken túl a kifizető a tárgyévet követő év január 31-ig köteles tájékoztatni a kisadózó vállalkozást a 40 %-os mértékű adó alapjaként figyelembe vett összegről.

Összefoglalva amire figyelni kell:

– egy partnertől 3 mFt-ot meghaladó bevételnél a 3mFt feletti részt után a 40% adót kifizető fizeti meg. /neki ez még így is olcsóbb, mintha munkabért és járulékokat fizetne/
– Külföldi partnertől származó bevétel 3 mFt feletti része után a KATA-s adózó fizeti meg a 40%-os adót
– Minden partner felé nyilatkozni kell a kisadózói adóalanyiságról, a régi, folyamatosan fennálló ügylet esetén január 15-ig, más esetben szerződés kötéskor.
– A kifizetőnek az évet követően tájékoztatást kel adni a KATA-s adózó részére a kifizetett 40%-os adó összegéről